„… a nagy döntésem, … a rossz döntés?..”
Csányi Edina - Dunaújvárosi Főiskola – kommunikáció- és médiatudomány szakos hallgató – PKSZK tag
Nap, mint nap döntések százával kell szembenéznünk. Ez nem mindig könnyű, hiszen sokszor a konfliktusokkal és a bizonytalansággal is meg kell küzdenünk egy-egy komolyabb döntés során. Hányszor gondoltuk már azt, hogy „mi lesz, ha rosszul döntök?” „Az eszemre vagy inkább a szívemre hallgassak?” Elbizonytalanodunk, s elkezdünk félni a következményektől. Őszintén bevallom az elmúlt hónapokban képtelen voltam dönteni egy számomra fontos ügyben. A bizonytalanság mondhatni, szinte felemésztett.
De jött ez a tréning, amelyről abszolút pozitív élményekkel távoztam. Tetszett, hogy minden érthető és világos volt. Közelebbről megismerhettem azokat a technikákat, melyek megkönnyítik a döntéseimet, és segítik legyőzni a félelmeimet.
A Mi segíthet a racionális döntésben c. rész tetszett a legjobban. Nagyon hasznosnak tartottam minden elemét, főként a SWOT- analízist. Azóta többször is használtam ezt a technikát a nehezebb döntések előtt, így könnyebben felmérhettem a következményeket.
A közös feladatok rendkívül jó hangulatot teremtettek, főként a repülőgép szerencsétlenség szituációja. Megtapasztaltuk, hogy mennyire is nehéz a döntés, ha az több embert érint. De mindenki sikeresen megoldotta a feladatot.
Úgy láttam a csoport többi tagja is jól érezte magát a tréning alatt. Ezúton is szeretném megköszönni a közvetlen barátságos stílust és a tanulságos példákat!
Interaktív tábla az oktatásban
Beszámoló Pál Margartétától
Május 9.-én került sor a PKSZK szervezésében megrendezésre kerülő utolsó képzésre, melyet Szakács István Tanár Úr tartott a főiskola P 011-es termében. A képzés az interaktív tábla oktatásban való hasznosíthatóságáról szólt. Sok alkalmazást kipróbálhattunk, elsajátíthattunk a képzés során, valamint az alábbi ismereteket is magunkénak tudhatjuk.
Az interaktív tábla olyan, az üzleti szférában és a pedagógiában is jól hasznosítható információs és kommunikációs technológiai (IKT) eszköz, amely a számítógép monitorát, billentyűzetét, az egeret és a vetítővásznat egyetlen egységbe foglalja. Az interaktív eszköz segítségével a tábla egy nagy vezérlő, érzékelő felületté válik, így a számítógép a tábláról irányítható. Az egeret a saját kezünk, illetve egy speciális toll, a billentyűzetet pedig egy virtuális felület helyettesíti. A speciális tollal, vagy az ujjunk mozgatásával ugyanazokat a hatásokat érhetjük el, mint az egérrel a számítógépen. Egy gyors kettős koppintás a táblára ugyanaz, mint az egérrel egy kettős kattintás. Gyakorlatilag minden műveletet el tudunk végezni a kivetített képen. Az interaktív táblák először a 80-as évek végén, a 90-es években jelentek meg a multinacionális vállalatok tárgyalóiban, belső képzésein. Az igen magas ár, valamint a rendelkezésre álló tartalom, sőt annak előállítási képességének hiánya, az oktatás számára elérhetetlenné, és feleslegessé tette abban az időben ezeket az eszközöket.
Az ezredforduló idején az interaktív táblák ára jelentősen esett és felépítésük, telepítésük, használatuk nagyságrendekkel egyszerűbbé vált, valamint a számítógépek és az internet is meghonosodott az oktatásban. Egyre több olyan tanár dolgozott, akik felhasználták a maguk, kollégáik vagy a kiadók által készített digitális tananyagokat az oktatás hatékonyságának jelentős növelésére, de hátráltatta őket, hogy a számítógép monitorja mögé kellet bújniuk.
Az interaktív tábla elnevezése még nem elfogadott nagy általánosságban. Az interaktív tábla terminus mellett az aktívtábla, az okostábla, a digitális tábla, az elektronikus tábla, és a virtuális tábla elnevezések is használatosak.
Az interaktív tábla működéséhez egy komplett eszközrendszerre van szükség, ami a következő egységeket tartalmazza: számítógép, interaktív eszköz (szenzor), mutatóeszköz (toll vagy a felhasználó ujja), projektor, (fehér) tábla, vagy más sík, (fehér)felület. Ennek az eszközrendszernek a központjában a számítógép áll, összefogó, és irányító szerepben jelenik meg. A számítógéphez (asztali PC vagy laptop) csatlakoznak az interaktív tábla lényegesebb elemei. Az interaktív eszköz (szenzor) USB csatlakozás segítségével kapcsolódik a számítógéphez a leggyakrabban, de léteznek rádiós megoldások is. A legfontosabb változás azonban az úgynevezett közeli, szuper- és ultraközeli vetítők megjelenése, amelyeket kimondottan a digitális táblákhoz fejlesztettek ki, annak érdekében, hogy a hosszú távon veszélyes szembevilágítást, és az oktatást zavaró, a táblára vetődő árnyékhatást kiküszöböljék.
A ma használatos interaktív táblák 90-95%-nál a vetítő szemből vetíti meg a táblát. Mi is egy ilyen típusú táblán dolgoztunk. A megoldás egyszerűsége és olcsósága miatt vált közkedvelté. Mivel az előadó a projektor és a tábla között áll, ezért az előadó a táblát használat közben árnyékolhatja, illetve óhatatlanul a vetítő fényébe tekinthet, amikor a hallgatóság felé fordul. Ezen hátrányok kiküszöbölésére számos technikai megoldás született (például: szuperközeli vetítés).
A Korda filmpark
Élménybeszámoló Balogh Norberttől
„Egy álmot álmodék!”
Május 8-án a PKSZKjóvoltából sikerült többedmagammal eljutnom a Korda filmstúdióba. Számomra ez egy igazán nagy álom-élmény faktor volt, mivel elég régóta a filmes szakma vonzásában élek. Nem csak hobbi, de tanulmányok utáni munkaszinten is ezt látom a célomnak.
A stúdióba érkezvén elénk táruló hatalmas komplexum igen impozáns látványt nyújtott Etyek kies környezetében. Személy szerint az érdeklődésem miatt én erről az épületről is sok információval a tarsolyomba érkeztem, ezek mindig is ragadtak rám, és leszállásunk után rögtön „megszálltam” a vezetőnket és elkezdtem beszélgetni vele. Azok mellett, amit tudtam eddig is, sok hasznos információkat és történeteket mesélt, miközben megkezdtük gyalogtúránkat az épületek között. Itt a még nem értesültek megtudhatták, hogy területileg a legnagyobb stúdióról beszélünk a Földön, és ez igaz a „6-os hangárra” is, ami szintén egyedi a méretét illetően. Illetve a helyszínen való vágási és utómunkálási lehetőség is a Korda filmpark egyedisége.
A séta közben sikerült betekintés nyernünk a pár évvel ezelőtt forgatott Hellboy 2 egyik látványos díszletébe is, ami mindazok mellett, hogy egy valóban élethű mása a ’80-s évek New York-jának, szintén a legnagyobb New York díszlet a Földön. Itt jó pár képet is készítettünk, amik szép emlékekké avanzsálnak jó pár embernél.
Ha már a díszletek - A nagy részben itt forgatott Borgiák díszleteit is megtekinthettük, és ezek létrehozásáról is érdekes információkat kaphattunk - nem minden kő, ami annak tűnik…
Sétánk végeztével betekintést nyerhettünk egy még ismeretlen produkciókészítési fázisába (díszletépítés) is.
Ezek után utunk a látogatóközpont falai közé vezetett, ahol rengeteg látványos dologgal és érdekességekkel találkozhatunk: optikai csalódások, a cgi fejlődése, makett megoldások, utószinkron generálás, stb.
Talán nem is lehetne mindent leírni, annyira sok mindent megtekinthettünk. És a túra végén még a központban a vásárlási lehetőséget is megkaptuk az ajándékboltban, hogy az emlékeket még emléktárgyakkal is bővíthessük.
A túra nagyjából 3 órát ölelt fel, de egy életre elegendő élménnyel gazdagított. Nem is szeretném tovább ragozni, csak annyit hozzá tenni, hogy, akit érdekel a filmezés világa, de még azokat is, akiket nem annyira fog meg, jussanak egyszer el ebben a remek komplexumba, mert sok remek dologgal gazdagodhatnak, és mind ezt kicsinyke hazánk berkein belül.
Pedagógiai és Kommunikációs Szakmai Kollégium és az Emberi Erőforrások
Szakkollégium Best Practice találkozója Pécsett – 2013. május 6.
A találkozó célja, hogy a két szakkollégium szorosabbra fűzze a kapcsolatot, és eszmecserét folytasson a jelenlegi működéséről, programokról, lehetőségekről. Amely véleményem szerint maximálisan elérte a kívánt eredményt. Nagy Péter a PKSZK képviseletében bemutatta a dunaújvárosi szakkollégium működését, megemlítve az elmúlt időszakban történt módosításokat is (TÁMOP 4.2.2/B). Illetve a hagyományossá vált rendezvényeket, s az esetleges jövőbeli célokat. Ezt követően az EESZK tagjai (aktívjai) kérdéseket tettek fel a rendezvények népszerűsítést (internetes felület, személyes elérés, Neptun üzenet, plakát) s a részvételi arányt illetően. A pécsiek elárulták, hogy náluk is változó a hallgatói aktivitás, amit talán az alacsony létszámnak lehet betudni. A kérdésekből ötletelés (spontán brainstorming) támadt, amely igen gyümölcsözőnek bizonyult. Elárulták, hogy hosszú távú céljuk, hogy a középiskolások számára vonzóvá (híressé) tegyék a szakkollégiumot, „azért akarjanak a karra jelentkezni, mert nívós szakkollégium működik”, amely biztosítja a szakmai tapasztalatot, és az esetleges elhelyezkedési lehetőséget. Ennek érdekében Tehetségponttá váltak, s elkezdték felvenni a kapcsolatot a helyi (környékbeli) munkáltatókkal, hogy valós szakmai képzést tudjanak nyújtani. [Dunaújvárosi alternatíva: Tehetségpont, aktívabb kommunikáció a középiskolákkal!] A pécsi diákság, kemény magja 8 főből áll, amely képes egymás közt elosztani a feladatokat s ezt kellő fegyelemmel meg is teszik. Ezen kívül előadásokat szerveznek, s vitafórumokat, illetve filmvetítést, amely a szakmához kötődik. Szigorú tanmenetet írnak elő maguknak, melynek segítségével az egész tanév lefedhető, és megfelelően ütemezhetőek a feladatok. [Lehetőség szerint kérnénk tőlük egy kivonatot, amely kiindulási alapul szolgálhat egy ’újvárosi tervezésnek is] A motiváltság, szakmai(bb) képzés, gyakorlatorientált feladatok, foglalkozások és a jó közösség a hossz távú cél. Esetleg, ha kiválóan működik mind ez, egyes előadások, akkreditálása. Ahogy Dunaújvárosban, így ott sincs kolbászból a kerítés, és szinte 0 anyagi forrásból valósították meg magukat. Szolgáljon hát például az elkötelezettség, a szakmai előmenetel, és az akaraterő.
Közös célok: Előadás sorozat szervezése adott vitatémán belül. Felkészül egy vagy több tanár/diák a témakör(ök)ből, s akár konferenciává is válhat az esemény. Minimum két „részes” konferencia amelynek egyik fordulója Dunaújváros, a másik Pécs. Fontos, hogy a diákok készüljenek kérdésekkel!
Külön köszönet ez úton is:
Lendvai Tamásnak és Biba Sándornak
A PKSZK idén is megrendezi az immár hagyománnyá vált Déri János Emléknapot május 16.-án, a Dunaújvárosi Főiskola A épület, S01-es termében. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!